Csődeljárás · Szakkifejezések
2025

A csődeljárás egyik kulcskérdése, hogy a bejelentett hitelezői követelések milyen kategóriába kerülnek. A besorolás a vagyonfelügyelő — nem az adós — feladata, és alapvetően meghatározza a hitelező szavazati jogát és egyezségkötési részvételét.

A vagyonfelügyelő szerepe a besorolásban

A követeléseket a vagyonfelügyelő veszi nyilvántartásba és sorolja be, az adós közreműködésével — mivel az iratoknál az adós rendelkezik. A vagyonfelügyelő nyilatkozata mérvadó: akkor is nem vitatottnak minősíthet egy követelést, ha az adós azt vitatta, és fordítva.

Az értesítést a besorolásról és a nyilvántartásba vett összegről haladéktalanul meg kell küldeni a hitelezőnek, aki 5 munkanapon belül tehet észrevételt. A vagyonfelügyelő 3 munkanapon belül dönt, és haladéktalanul értesíti mindkét felet.

A vagyonfelügyelő nem utasíthatja el a határidőben szabályszerűen bejelentett követelés besorolását — legfeljebb vitatott követelésként igazolhatja vissza.

A főbb besorolási kategóriák

A Cstv. legfontosabb kategóriája a határidőben (30 nap / 8 munkanap) bejelentett, nyilvántartási díjjal terhelt követelések. Ezen belül négy alkategória:

  • Elismert, nem vitatott követelés — a vagyonfelügyelő elfogadta; ez a szavazati jog alapja az egyezségi tárgyaláson
  • Vitatott követelés — a vagyonfelügyelő vitatta; nincs szavazati jog, de az egyezségben tartalékot kell képezni a jogosult védelme érdekében
  • Befolyással rendelkezők követelése — az adóssal tulajdonosi összefonódásban lévők követelései; szavazataik negyedelendők
  • Tartozásátvállalásból és engedményezésből eredő követelések — a csődkérelmet megelőző 180 napon belüli ügyletek; ezek szavazatai szintén negyedelendők
Biztosított vs. nem biztosított követelések

Minden fenti kategórián belül külön kell nyilvántartásba venni a biztosított (zálogjog, óvadék, biztosítéki célú vételi jog, végrehajtási jog alapján biztosított) és a nem biztosított követeléseket. A csoportosítás a moratórium meghosszabbítása és az egyezség elfogadása körében bír jelentőséggel — a szavazást mindkét osztályban el kell nyerni.

A vitatott követelés kezelése

Ha a vagyonfelügyelő egy követelést vitatottnak minősít, a hitelező két úton járhat el:

  • Igazolja, hogy a peres eljárást az adóssal szemben megindította (vagy folyamatban van) — erre a vagyonfelügyelő nyilatkozatában meghatározott határidőn belül kell sort keríteni
  • Kifogást nyújt be a bírósághoz a vagyonfelügyelő minősítése ellen

A vitatott követelés vonatkozásában az adósnak — a vagyonfelügyelő jóváhagyásával — az egyezség során tartalékot kell képeznie, mintha a követelés nem vitatott volna. Ez védi a hitelező érdekeit addig, amíg a per el nem dől.

Fontos különbség a felszámolástól: a csődeljárás besorolási rendszere nem kielégítési sorrendet jelent, hanem az egyezségkötésben való részvétel és szavazati jog meghatározásáról szól. Egy követelés több kategóriába is besorolható egyidejűleg.

Személyes konzultáció

Konkrét kérdése van?
Hívjon minket bátran

back top